Bejelentkezés

Login to your account

Username *
Password *
Remember Me
Köszönőajándékaink Köszönőajándékaink Your World © Minden jog fenntartva

Köszönőajándékaink története

Mint már páran tudjátok, a hétvégén férjhez mentem!!! :) És megígértem, hogy megírom a köszönőajándékaink történetét. Elöljáróban annyit elmondok, hogy nem szerettünk volna hagyományos nagy esküvőt, csak egy polgárit és utána egy vacsorát a szűk családnak és a közeli barátoknak, úgyhogy nem is gondolkodtunk sokat a dolgokon. Aztán egyszer csak eszembe jutott, hogy kéne valami egyedi ajándék, ami mégiscsak ránk jellemző. Mivel imádjuk az édességeket, adott volt a dolog, hogy csak az édesség jöhet szóba.

Nézelődtem pinteresten, gyűjtöttem az inspirációkat, kb egy nap alatt összeállt a fejemben az esküvő hangulata, színei és kiegészítői és láttam egy képet is, ami hasonló volt a mi ajándékainkhoz. Átküldtem a meghívót készítő barátnőmnek és jelezte, hogy mehet a dolog, tudnak matricára nyomtatni. Nagyon megörültem és onnantól kezdve beindul a beszerzés. Először a befőttes üvegeket rendeltem meg interneten, pont aznap érkeztek meg, mikor Ausztráliába indultunk, paráztam is, nehogy visszaküldjék a három hét alatt, amíg nem leszünk itthon, de még délelőtt átvettem.

Hazaérkezésünk után, elmentünk szalagot nézni rá, vettünk vékonyat vastagot, rózsaszínt és fehéret is, hogy lássuk melyik mutat jól rajta. Aztán kezdődhetett a cukrok tesztelése. Nem hittük volna, de ez volt a legnehezebb feladat. Vagy szép volt de rossz ízű, vagy jó ízű de csúnya, vagy pedig szép és finom de olvadós... Ja és azt még nem is említettem, hogy 7 kilóra volt szükségünk, találtunk olyat, ami tetszett volna 10 gramm/800 Ft-ért, amit végül kilőttünk. :D

Eléggé el voltunk keseredve, hogy nem találunk olyat amilyet szeretnénk, végül a Férj (még meg kell ezt szokni) egy bevásárlás során rátalált az igazira, a színe is jó volt, az íze is és nem is olvadt szét. Hozott belőle egy próbaüveggel, aztán mentünk felvásárolni a 7 kiló kimérős cukrot. Először azt hittük nem lesz elég a tartályban, megkerestük az osztályvezetőt, aki közölte, hogy nem lehet belőle annyit venni, végül csak kikanalaztunk 8 kilót, (nehogy kevés legyen). Mondhatom elég hülyén néztek ránk, amikor kifizettük, de cseppet sem érdekelt minket, boldogok voltunk, hogy megvannak. :)

Szóval jöhetett a következő fázis, a címkék felragasztása és a cukrok betöltése. Ez eléggé pepecselős meló volt, ha próbáltatok már kerek matricát szétszedni, akkor átérzitek, ha nem, akkor nem. :) Kb 1-2 óra volt a folyamat, amit eléggé meg is untam a végére. De a kis cuki üvegek kárpótoltak, nagyon édesek lettek, szó szerint. A szalag megkötése volt a legnagyobb meló, mert szerettem volna, hogy mind ugyanolyan, vagy legalább hasonló legyen és volt, amit kétszer-háromszor is újrakötöttem, ez egy napig tartott... :D Igen eléggé türelmes vagyok, ha ilyenekről van szó.

Gubacsi Judit

Kedves Látogató,
köszönöm, hogy itt vagy, ha bármilyen kérdésed van emailben felteheted!
info@yourworld.hu vagy info@yourdecor.hu

 

Save

Save

Save

Save

Kiemelt Videó